Jelenlegi hely

Boldog SZALOMEA

Boldog SZALOMEA klarissza apáca
Boldog SZALOMEA
14
klarissza apáca
(1211–1268)
II. András és az 1213-ban meggyilkolt meráni Gertrúd leánya, Thüringia fejedelmének, Boldog emlékű Lajosnak (1200–1227) hitvese, három gyermek édesanyja. Sárospatakon született, négyéves korában került Wartburgba. Még nem volt 15 éves, amikor Lajos szerelmes hitvese lett, férje távollétében a fejedelemség okosan gazdálkodó nagyasszonya. Hét évi páratlanul boldog házasság után, özvegységre jutva Assisi Szt. Ferenc követője lett. Az általa alapított eisenachi kórházban és a legnagyobb szegénységben, keze munkájából élve szolgálta a nyomorék, vak és leprás betegeket. Mindenkit boldoggá akart tenni. Örömének, önmagát szétosztó, tékozló jóságának titka Krisztus és a Magyarok Nagyasszonya iránti szeretetében rejlett. Gyermekei sorsát biztosítva, arcán mosollyal hunyt el 24 éves korában. Kanonizálta IX. Gergely pápa Perugiában 1235-ben. – Világszerte a legismertebb magyar szent. Ünnepe a világegyházban: nov. 17. a magyar egyházban: nov. 19. Boldog GERTRÚD (1227–1297) Édesanyja Árpád-házi Szt. Erzsébet, apja Lajos thüringiai őrgróf. Gertrúd Wartburgban látta meg a napvilágot, amikor apja már halott volt. Az özvegy Erzsébet, önként elhagyva boldog házassága színterét, legkisebb gyermekét az altenburgi premontrei kolostor nővéreire bízta. Felnőve Gertrúd maga is apáca lett, s a kolostori évkönyvek szerint „ugyanúgy élt, mint édesanyja”, az akkor már szentté avatott Erzsébet. Környezete az alázatos, szolgáló szeretet példaképeként tekintett rá. A XIV. században VI. Kelemen emelte őt a premontrei rendi boldogok közé. A premontrei kolostor megszűnt, B. Gertrúd sírja az altenburgi templom főoltára előtt látható. – Emléknapja: aug. 13.