Jelenlegi hely

Bottyán János

Bottyán János  generális
Bottyán János
49
generális
(Esztergom?, 1640 körül – Tarnaörs, 1709. szeptember 26.)
A kisnemesi családból származó Bottyán János első nevezetes cselekedete igazi bravúr volt. Álruhában belopakodott a török által megszállt Érsekújvár várába, s délidőben felosonva a minaretbe, kidobta onnan az imádkozó müezzint. Bár a helyőrség fele üldözte, mégis ép bőrrel jutott ki az erődből. 1683-ban a viszszafoglalt Esztergom lovasainak főhadnagya, 1684-ben Vác kapitánya volt. Ott volt Buda 1686-os visszafoglalásánál, s vitézei élén többször is megakadályozta, hogy az ostromlottak kívülről segítséghez jussanak. Az 1689-es szerbiai hadjáratban az esztergomi lovasság kapitányaként tüntette ki magát. Az 1690-es évektől már ezredes volt. A visszafoglaló háborúkban veszítette el egyik szeme világát. A Rákócziszabadságharc kitörésekor Rákóczi ellen fogott fegyvert, s Zólyom alatt párviadalt vívott a fejedelem egyik legkiválóbb lovastisztjével, a később árulóvá vált Ocskay Lászlóval. A párbajban mindketten megsebesültek. 1704. október 11-én Selmecbányán jelentkezett Bercsényi Miklós főgenerálisnál. Rákóczi nyomban fontos megbízást adott neki: Érsekújvár elfoglalását. A kuruc háború kevés sikeres ostromát vívta meg itt. Ezt követően a Dunántúlt kellett felszabadítania. Bottyán egy mesterien vezetett hadjáratban elfoglalta az országrészt, Szentgotthárdnál szétverte Hannibal Heister tábornok seregét. 1707-ben, amikor a császári hadak négy irányból indítottak ellene támadást, sikeresen meg is védte a Dunántúlt, s portyázó hadviselésével megbénította az ellenség mozgását. Ezt követően az érsekújvári generalátus élére került. A trencséni vereség után neki volt köszönhető, hogy Érsekújvár vára képes volt még két évig dacolni a császáriakkal. A nép által apónak, katonái által Vak Bottyánnak nevezett vezér 1709 őszén hunyt el.