Jelenlegi hely

Edelsheim-Gyulay Lipót

Edelsheim-Gyulay Lipót  gróf, lovassági tábornok
Edelsheim-Gyulay Lipót
80
gróf, lovassági tábornok
(1826. május 10. Karlsruhe – 1893. március 27. Budapest)
1859-ben a Piemonti-Szárd Királyság, szövetségben Franciaországgal kiprovokálta az osztrák hadüzenetet, így Ausztria szövetséges nélkül maradt. A hadjárat első szakaszának döntő csatájára június 4-én Magentánál került sor. A Gyulay Ferenc táborszernagy vezette cs. kir. csapatok megkísérelték felrobbantani a Ticino hídját, hogy ezáltal megakadályozzák a franciák átkelését. A robbantással azonban elkéstek, s a csatában vereséget szenvedtek. Az est folyamán a cs. kir. III. hadtest már viszszavonulóban volt, s félni lehetett, hogy ezt a franciák fejvesztett meneküléssé változtatják. Schwarzenberg herceg, a hadtestparancsnok erre rohamra küldte az Edelsheim Lipót ezredes vezette 10. huszárezredet. Az azonban még a parancs beérkezte előtt – felismerve a veszélyes helyzetet – ezredének öt századával az ellenséges gyalogságra, a zuávokra és idegenlégionistákra vetette magát. A terep nem volt alkalmas lovassági rohamra, hiszen tele volt cserjékkel és szederfákkal, illetve ezeket összekötő drótakadályokkal. Edelsheim huszárai azonban ezzel mit sem törődtek, vágtában szinte átrepültek az akadályokon, s megakasztották a franciák előnyomulását. Szétvertek egy teljes francia dandárt, s majdnem elfogták a szembenálló francia hadtest parancsnokát, vezérkari főnökét, egy ezredesét pedig levágták. A huszárok rohama fellelkesítette a visszavonuló cs. kir. dandárok gyalogságát is, s azok visszafordulva visszaszorították a franciákat. A sikeres roham következtében a cs. kir. hadsereg rendezetten vonulhatott vissza. Edelsheim hőstettéért megkapta a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Az 1866. évi porosz–osztrák háborúban már vezérőrnagyként vett részt, majd altábornagygyá léptették elő.