Jelenlegi hely

Rákóczi Zsigmond

Rákóczi Zsigmond  erdélyi fejedelem
Rákóczi Zsigmond
34
erdélyi fejedelem
(Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.)
A Rákóczi-család vagyonát megalapozó Zsigmond 1572-ben Szendrő kapitánya volt. 1587-ben az egri vár kapitányává nevezték ki. 1588. október 8-án értesült arról, hogy a nem messze lévő Szikszót 12.000 főnyi török sereg támadta meg. Rákóczi azonnal összevonta az egri, kassai, tokaji, ónodi és szendrői végvárak mozgósítható katonaságát, s 2600 vitézével a szorongatott Szikszó felmentésére sietett. A mezővároska lakói az erődített templomot védve harcoltak a támadókkal. Rákóczi csapatai menetből támadtak, ám a harc kezdetén a török tüzérség ágyúi megfutamították a magyar balszárnyat. Erre Rákóczi egyik trombitása a szőlők közt lévő dombra lovagolva riadót fújt. A törökök azt hitték, hogy újabb magyar csapat érkezett, s megfutottak. Rákóczi ezt észrevéve újabb rohamot indított, s a vad menekülésbe kezdő törökök 2000 halottat, 400 foglyot és minden lövegüket elveszítették. A diadal a magyar félnek is komoly áldozatokba került: hatszáz magyar vitéz teteme borította a harcmezőt. Ez évben érdemeiért bárói ranggal jutalmazták. A tizenötéves háború harcaiban a felvidéki hadjáratokban tüntette ki magát. 1593. november 11-én a romhányi győztes ütközetben, majd Fülek visszavételénél jeleskedett. 1594. május 1-jén a Hatvan és Tura közötti ütközetben vezette katonáit. 1603-ban a Habsburg-adminisztráció hűtlenségi pert készült ellene indítani, hogy egyre hatalmasabb birtokait megszerezze. Ezért 1604-ben Bocskai Istvánhoz csatlakozott. Bocskai halála után 1607. február 8-án Erdély fejedelmévé választották. Amikor Báthori Gábor a hajdúkat maga mellé állítva, Erdély fejedelmi trónját követelte, Rákóczi a polgárháborút elkerülendő, lemondott a fejedelemségről.